Ki tudná kapásból, hogy miről van szó?  Maga ott, fiam, álljon fel szépen és mondja el az osztálynak, mire jók a mértékegységek előszorzói.  Nem tudja?  Üljön le, egyes.  Én tudom, mert utánanéztem, egyébként persze én sem tudnám.  Pedig nagyon egyszerű dologról van ám szó, az olyan fogalmakról, mint a mikro, milli, kilo, mega, stb.

Ezeken az előszorzókon a minap a számítógépek tárkapacitásával kapcsolatban gondolkoztam el megint, konkrétan a merevlemezek mostani és jövőbeli várható méretének vonatkozásában. 

Közbevetőleg, byte-okról lesz szó, így írva.  Olyat ugyanis, hogy bájt, csak olyasvalaki bír leírni, aki emberi mivoltából már teljesen kivetkőzött.  Ezzel kapcsolatban velem vitatkozni nem lehet.  Nem érdekel az akadémiai álláspont, illetve csak annyiban, hogy amennyiben a fenti torzszüleményre az akadémia esetleg mint a "hivatalos" magyar helyesírás részére hivatkozik, akkor ez nekem önmagában is elégséges ahhoz, hogy én az illető szabályrendszert illegitimnek, eretneknek, erkölcstelennek, debilnek, nemzetgyalázónak és minden egyéb módon elfogadhatatlannak tekintsem.  Továbbá - s ez egyben a helyi szólásszabadság mozdíthatatlan korlátja - ha bárki (akár csak viccből is) leírja egy ide küldött kommentárban, hogy bájt vagy fájl, akkor én azt a bejegyzést annak egyéb tartalmától függetlenül azonnal törlöm.  Suksükölés: okés.  Kisbetű-nagybetű: leszarom.  Egybeírjuk-különírjuk, a francot se érdekli, nem kell alanyt és állítmányt egyeztetni, teszek a központozásra, írhattok ékezet nélkül, és bármi egyéb módon is alázhatjátok a magyar helyesírást, de a bájt és a fájl annyira intergalaktikusan tolerálhatatlan, hogy az ilyet azonnal törlöm.  Én szóltam.

Tehát vannak a merevlemezek (szép magyar szóval winchester, sőt: vincseszter, sőt! vinyó), és van ezeknek mérete.  A tárolókapacitás mértékegysége köztudomásúlag a byte, a méretet mostanában gigabyte-ban adják meg (GB), ahol a giga az ún. előszorzó.  A giga, az épp 10⁹, ezermillió, azaz egymilliárd.  Épp kellett, hát vettem is egy hordozható merevlemezt a minap, egy 320GB-osat, mely e pillanatban normális méretnek számít: sem szokatlanul kicsi, sem hallatlanul nagy.  Háromszázhúsz-milliárd byte tehát a tárolókapacitása.  Ez annyiban mindenképp egy büszke méret, hogy a huszonkét évvel ezelőtti (első) számítógépemben egy 20MB-os merevlemez volt, melyet én egyébként annak idején cseppet sem tartottam szűkösnek, viszonylag kényelmesen elfértem rajta.  A minap vett merevlemez és a huszonkét évvel ezelőtti között tizenhatezerszeres a méretkülönbség.  A vásárlás előtt a kínálatot nézegetve tapasztaltam, hogy ma már teljesen szolid, elérhető áron kapható 1,000GB-os, azaz 1TB-os (terabyte) lemez is, mely ezek szerint ezermillárd (egybillió) byte-nyi helyet kínál.

1 terabyte.  Nekem még nem áll rá a nyelvem. Kilo, mega, giga - hozzászoktunk.  (Érdekes egyébként, hogy a sokkal mókásabb hektobyte, decibyte, dekabyte, stb. kifejezések valamiért nem terjedtek el. :)) Mostantól tessék megjegyezni, 1TB = 1,000GB.  Nem árt tudatosítanunk magunkban, hogy mi is férne fel minderre.  Átlagos méretű digitális képekben, meg mp3-ba pakolt zeneszámokban szokták ezt kifejezni, de nézzünk most mást.  Osztottam-szoroztam, nagyjából megbecsültem, hogy mekkora tárhely kell egy átlagos könyv eltárolásához.  Eszerint egy átlagos könyv nagyjából 1,5 milló leütésből állhat.  Magyar szövegből kiindulva a kódolás módja lehet ésszerűen Unicode, tehát egy leütés ill. betűhely 2 byte-ot foglal el, azaz egy átlagos könyv eltárolható 3 millió byte-nyi helyen - persze pusztán maga a szöveg, képeket és egyedi, fakszimile-jellegű kiadványokat most nem számolunk.  Tehát: egy 1TB-os lemezre felférne durván 333,000 könyv teljes tartalma (képek nélkül).  Ugyanakkor a szöveges állományok kb. 17%-ukra tömöríthetők.  Ha így másolnánk fel a könyveket, akkor viszont már 1,960,800 (egymillió kilencszázhatvanezer) darab férne fel.  Ez mindenképpen több, mint amennyi könyv valaha megjelent Mo.-on, és valószínűleg még az Országos Széchenyi Könyvtár teljes állományánál is lényegesen több.  Mindez elvben felpakolható lenne egyetlen 1TB-os merevlemezre.  Ez azért nem semmi.

Ha most, 2008-ban terabyte-ról beszélünk, nem árt, ha megnézzük már előre, hogy mi minden előszorzóhoz kell majd holnap hozzászoknunk.  Ezer tera = 1 peta.  Valószínűleg 10-15 év múlva eléggé hétköznapi lesz venni egy 1PB-os, azaz ezer terabyte-os lemezt, ami egyenértékű tehát egymillió gigabyte, azaz egymilliárd megabyte, azaz egymilliárd-millió, tehát egybilliárd(!) byte (10¹⁵ byte) tárolókapacitással.  Kérdés persze, mit rakunk majd rá.  Valószínűleg nem 1 milliárd 960 millió 600 ezer könyvet, legalábbis nem mindegyikre.  Pornófilmet, sokat - ha csak azt nem -, na erről majd mindjárt.

A mértékegységek előszorzóit egyébként az SI (Système International d’Unités) rögzíti.  Természetesen megy ez még följebb is, pl. ezer peta = 1 exa (E), ezer exa = 1 zetta (Z), és ezer zetta épp egy yottát (Y) tesz ki, azaz egy kvadrilliót, ami 10²⁴.  Sajnos ezt én már nem érem meg, de azért megnéznék magamnak egy 1YB-os (yottabyte) merevlemezt, meg azt a barmot is, aki esetleg azt állítaná, hogy egy akkorát is meg lehet tölteni értelmes tartalommal.  (Az SI-ben rögzített előszorzók legnagyobbika maga a yotta.)  Csak érzékeltetésül, hogy ez mekkora szám: ha volna egy ekkora lemezünk, és megtöltenénk csupa full HD-felbontású filmmel, akkor azt nagyjából 9 milliárd 132 millió éven keresztül nézhetnénk szünet nélkül, mire a végére érnénk.  Ez hozzávetőlegesen kétszer annyi idő, mint amennyi a Nap keletkezése óta eltelt.  Sajnos, ha most kezdenénk is nézni, már késő lenne, mert kb. 1 milliárd év múlva a Nap változásai miatt a földi atmoszféra megszűnik, 5 millárd év múlva pedig a Napból előreláthatólag vörös óriás lesz, és elnyeli a Földet.  Úgyhogy 1YB-os merevlemezünk valószínűleg mégsem lesz.

Persze ugyanezt a filmnézős számítást az 1PB-os (=1,000TB) lemezre elvégezve még mindig azt kapjuk, hogy valamivel több, mint 9 éven keresztül nézhetnénk róla folyamatos HD adást.  Egy átlagos filmet két órásnak feltételezve (erősen túlzó becslés persze) ez durván 40,000 filmet jelentene.  Indiában jelenleg évente nagyjából 1,200 filmet forgatnak (ez több mint duplája a hollywoodi termelésnek), ez a világ legtermékenyebb filmgyártása.  Ilyen tempóban is 33 év teljes termése adna csak ki annyi filmet, amennyi felférne egy 1PB-os lemezre - full HD minőségben, akárhánycsatornás hanggal együtt. 

A bollywoodi filmtermelés viszont egy nagy nulla a pornóiparhoz képest, amelyben - a wikipedia idevágó szócikke szerint - évente mintegy 11,000 filmet gyártanak (igaz, egyelőre csak DVD-t, de biztos ott is átállnak hamarosan a HD-szabványra).  Ilyen termelékenység mellett viszont az 1 PB-os lemezre csupán 3.6 évnyi pornófilm-termés férne fel, de az még mindig full HD-ben.  Igaz, tekintettel arra, hogy a 11,000 film (átlag két órával számítva) 2.5 év összterjedelmet ad ki műsoridőben, biztos sohasem fogják (semmilyen előfizetéses konstrukcióban sem) forgalmazni az éves termést 1 PB-os lemezeken, az ügyfél ugyanis akkor sem jutna el egy év alatt a műsor feléig sem, ha folyamatosan nézné.

Érdekes, hogy a pornófilmeknél lyukadtam ki, pedig a mértékegységek előszorzóiról akartam csak írni.  Ráadásul a fő témába még bele sem fogtam.  Eredetileg a mebi-, gibi- és tebibyte-ról (bármit is jelentsenek ezek) szerettem volna ömlengeni, meg arról, hogy az idevágó görög-latin nevek hogy függenek (vagy nem függenek) össze az illető számok 10-es és 2-es hatványaival, meg azok egymással.  Erről akkor majd legközelebb.