vakablak

"Magyarországon új egyezségre van szükség, ami a biztonságra, egymás tiszteletére és a felelősségvállalásra, illetve a demokráciára és a piacgazdaságra épül, ehhez előrehozott választást kell tartani - mondta Orbán Viktor a Szabad Európa Vitanapok Városi közlekedés című rendezvényén."  (Itt olvastam.)

Ehhez egy pár szót.

Egy nagy csomó dologra szükség volna Magyarországon.  Orbán Viktor ezek közül felsorolt néhányat — szép lista, melyet bár biztos lehetne bővíteni, mégis, ha már ezek kerültek szóba, beszéljünk hát róluk.  Előzetesen annyit, hogy magával a puszta állítással, a benne foglalt lista minden elemével egyetértek.  Tételesen, tényleg kellene egyezség (nem tudom hogy új kell-e, a régit mikor kötötték?  és mondták fel?  és ki?), és kellene biztonság, egymás tisztelete, felelősségvállalás is, demokrácia meg piacgazdaság aztán meg végképp.

A szónok kitért arra — surprise, surprise! —, hogy most minden szar (sokkal cizelláltabban fogalmazott persze), mert — mint tudjuk — Gyurcsány szar és az MSZP is szar és az SZDSZ is szar, meg egyáltalán minden szar, ami nem ő vagy Fidesz vagy függeléke, egyszóval akik vannak, azok elkúrták, tehát monnyon le (egyébként ez a jámbor óhaj nem épp az eredetiségével szembeszökő).  Az említettek tönkretették (szerinte) a fenti értékeket, hát majd ő jön és megteremti, összekovácsolja, kikupálja, rendberakja, átszervezi-beszervezi, egységbe forrasztja, megbékíti, sebeit ápolja (török gyerek megvágta, ugye), apu hozza haza és odaadja, nesze fiam, játsszál vele, jófajta.

Semmilyen objektív ismeret vagy álláspont birtokában nem vagyok.  Ahogy nekem tűnik viszont, aszerint inkább úgy van ez, hogy Orbán Viktor saját maga visel oroszlánrészt a biztonságnak, egymás tiszteletének, a felelősségvállalásnak, a demokráciának és a piacgazdasági értékeknek szélsőséges eróziójában.  Ezért aztán ez a mostani megint az a klasszikus eset, amikor a tolvaj kiált rendőrért.

A teljességre való törekvés igénye nélkül, csak néhány tétel és momentum a fenti listából.

Biztonság

Amióta Orbán és pártja ellenzékben van, minden tőle telhetőt megtett a biztonság lerontásáért, a szó több értelmében.  A biztonság ill. biztonságérzet egyik fő összetevője a közélet nyugalma.  Orbán sértődöttsége és hatalomból való kiszorultsága óta folyamatos ostromállapot uralkodik, hallatlan izgalom és acsarkodás.  Igaz ez mind politikai értelemben, mely az ellenzéki szerep teljes és végletes félreértése ill. tudatos félreértelmezése révén permanens obstrukcióban nyilvánul meg, és — a szocik baklövéseinek is hála, el ne hallgassam — a kormányozhatatlanság szélére sodorta az országot, mind pedig közéleti, interperszonális értelemben.  Ez utóbbinak, azaz a nem tisztán politikai, hanem a személyek (választópolgárok) közötti izgalomnak, a kölcsönös bizalmatlanságnak, acsarkodásnak és gyűlölködésnek az okai és metódusai között ott a táborokra osztás, az "egy a tábor, egy a zászló" hívószava, az azóta tetszhalott állapotban leledző polgári körök "mozgalma" ("hogy együtt tudjunk mozdulni, amikor kell"), a nem saját politikai-világnézeti táborba tartozóktól a magyarsághoz, a nemzethez tartozás jogának verbális, de gyakran ismételt megvonása, az abszolút jók és abszolút rosszak dichotómiája, az ellenségképzés retorikája, a nemzetmentők és a nemzetrontók paranoiás tévképzetének szüntelen és hangsúlyos sulykolása.  Szó sincs természetesen arról, hogy mindezt Orbán Viktor személyesen követte volna el.  Mégis, az ő politikája vezetett el ide, és ez — meggyőződésem szerint — egy nagyon tudatos politika volt, mely így foglalható össze: mennél rosszabb, annál jobb.  Konszolidált helyzetben ugyanis nagyon rossz a nemzetmentő Übervaterek konjunktúrája.  Bárhogy is, a fenti politikai akciók és azok együttes hatása a teljes szubjektív biztonságvesztéshez vezetett.

Egymás tisztelete

Az Orbán mögé felsorakozott jobboldal — különös tekintettel a javarészt a saját maga és pártja által feltüzelt szélsőjobbosokra — nyelvezete mindent elárul erről a kérdésről.  Ami ma akár a mainstream jobboldal sajtóját illeti, a vészkorszak nyelvezetének aktualizált változata köszön vissza.  Baloldaliak és liberálisok ebben a közegben még a legenyhébb esetben is csak mint idióták aposztrofáltatnak.  A mára már klasszikus jellemzés szerint azonban — a jobboldal szócsövei felől nézve — ezek sokkal inkább vagy bűnösök/bűnözők, vagy pszichopaták, elmebetegek — s ez a Fidesz hivatalos retorikájában és szónokai fordulataiban is visszatérő motívum.  A nemzetből, a magyarságból való kitagadást a biztonság fejezetében már említettem.  A jobboldal némiképp orwelli módon a nyelvet is kisajátítja.  Elorozta például a "polgár", a "magyar" és a "nemzeti" szavakat.  Mindez természetesen húsbavágó sértés minden magyar és nemzeti érzelmű polgárral szemben, aki történetesen baloldali vagy liberális.  "Én a dakota közmondásokban is hiszek. Régi bölcsesség abban a világban, hogy nem a disznók szokták maguk után kitakarítani az ólat. Márpedig Magyarországon ez, ha ez így nem mehet tovább, akkor valakinek meg kell fogni a villa nyelét" — imígyen Orbán Viktor nemrégiben.  Mindezek fényében legalábbis álságos és álszent dolog pont az ellenoldalon számonkérni "egymás tiszteletét".

Felelősségvállalás

Klassz dolognak tartanám, ha a Fidesz vállalná a felelősséget az általa is megszavazott, sőt hatásában csekélynek kikiáltott és még több adakozást követelő módosító indítványokkal tarkított Medgyessy-féle eszement osztogató-programért, az elkövetett obstrukciókért, Magyarország destabilizálásáért, az időközben mindenki által elkerülhetetlennek elfogadott reformoknak a népszavazás intézményének aláásásával történő leállításáért, és az ország totális megosztásáért.

Demokrácia, piacgazdaság

A parlamenti pártok közül a Fidesz az egyetlen sztálinista struktúrájú, kézivezérelt, antidemokratikus, vezérkultuszú párt.  Furcsán hangzik, amikor ők követelnek több demokráciát, amelynek lebontásában egyébként is élen járnak.  A piacagazdaságot illetően a Fidesz retorikája EU- és fölöttébb tőkeellenes, kivéve ha a saját köreikbe tartozók mutyijairól van szó.  Erről tehát ennyit.

Egyezség

Egy egyezség nagyon jó lenne, csak ahhoz (legalább) két fél kell.  A Fidesz ebben nem partner.  A Fidesz egypártrendszert szeretne, egyeduralmat, teljhatalmat, saját országot, saját világot, nem pedig egyezséget bárkivel, aki nem a saját kutyájuk kölke.